Hajdan volt kőszegiek nyomában – Feltárultak a város rejtett zugai a Kulturális Örökség Napjain
Idén először az Építési és Közlekedési Minisztérium rendezte az országos programsorozatot, amelyben a hétköznapokban zárt épületek nyitották meg kapuikat. Vasban kiemelt helyszín volt Kőszeg.
A vaol.hu beszámolója
Szombat délelőtt a Kőszeghez máig erősen kötődő Lovassy Klárával indulhattak temetősétára a város múltjára kíváncsiak: hajdan volt kőszegiek nyomába eredt a városból elszármazott nyugalmazott múzeumigazgató (Magyar Építőipari Múzeum). Az ősz kezdetén különösen szép, színesedő lombú, gondozott sírkert északnyugati oldalát járták végig a főbejárattól.
– Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy egyike vagyok azoknak, akik mélyen és jól ismerik a temetőt. Mindez a gyökereimből táplálkozik. Édesapám a 2. világháború idején a háborús halottak temetésének megbízottja volt. Emlékszem, Mindenszentekkor a családi sír mellett rendszeresen vittünk gyertyát a különböző helyeken eltemetett hősöknek is. Azóta járom a temetőt, régóta szívemen viselem például, hogy emlékezzünk a műemléktáblák, kovácsoltvasak készítőire, díszlakatosokra, régi mesteremberekre. Amikor elmegyünk a sírjuk előtt, hajtsunk fejet – a neves papokon, pedagógusokon, polgármestereken kívül ők is formálták a várost. A séta elején arra biztattam mindenkit, ha adomája, emléke van a sírban nyugvókról, ossza meg.
Az említett sírokon kívül a teljes szépségében felújított kis kápolna és a horvát katonák alvó oroszlánt ábrázoló síremléke előtt is megállt a csoport a mintegy kétórás programon. Utóbbinál kiderült – sok kőszegi sincs tisztában ezzel –, hogy 1848 októberében Jellasics elfogott és a kőszegi várban hadifogolyként őrzött katonái közül 42-t a feldühödött helyiek és a környékbeliek agyonvertek. Jellasics hősöknek nyilvánította őket. A tiszteletükre állított síremlék avatásán 1856-ban maga is jelen volt.
Kőszegen a temetőin kívül épületsétákat is kínáltak. Kinyílt a látogatók előtt a Festetics-Chernel Palota, a Zwinger, a Sgrafittós-ház, a Kelcz-Adelffy Árvaház, a Fekete Szerecseny Patika, a zsinagóga, az evangélikus, a református és a Szent Jakab-templom. Utóbbiban régész vezetett kriptalátogatásokat. Ismeretterjesztő előadások, beszámolók hangzottak el a város múltjáról, a német nemzetiségről, Kristóf Ágotáról. A Lábasháznál fazekasmester tartott bemutatót, a Szent Viden A gesztenye és a Szent Vid hegy mint kulturális örökség című előadáshoz és régészeti sétához, a Cáki Pincesoron vezetett sétához lehetett csatlakozni.
Idén először az Építési és Közlekedési Minisztérium rendezte az országos programsorozatot, amelyben a hétköznapokban zárt épületek nyitották meg kapuikat.
Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: – Célunk volt, hogy ráirányítsuk a figyelmet az épített örökségre. Mi vasiak, összefogással, közös munkával, a kormány támogatásával sokat tettünk azért az elmúlt években, hogy a velünk élő örökséget megóvjuk. Ennek ékes példája Kőszeg, ahol történelmi és egyházi helyszínek, műemlékek újulhattak meg lobbimunkánk érvén. Olyan épületek sorsát sikerült jobbra fordítani, amelyek jövőjét korábban csak találgatták. Természetesen van még feladat, ezért is fontos a béke, amely megteremtheti az újabb beruházások gazdasági alapjait. Ugyanakkor már az eddigi fejlesztések alapján kimondhatjuk: a lépésről lépésre újjászülető, városképet szebbé tevő műemlékek révén a lokálpatriotizmusunk, az identitásunk és a város vonzása is erősödhet, és a turizmus is további lendületet kaphat. A kulturális örökség napjai mindennek megtapasztalásában is segíthettek.
