Az író, aki életre keltette Hunyadit!

Kemenesaljai találkozások

Miután senki nem akadt, hogy megírja, megtette ezt Bán János. A méltatlanul elhallgatott dicső magyar történelem hívta életre a Hunyadi regénysorozatot.

A vaol.hu beszámolója

A Hunyadi íróját, Bán Jánost (írói álnevén: Bán Mór) látta vendégül Ágh Péter országgyűlési képviselő Celldömölkön, a Kemenesaljai Művelődési Központban vasárnap este. Bán János amellett, hogy visszarepítette hallgatóságát Hunyadi korába, szó esett mindannyiunk közös felelősségéről, arról, hogy mostohán bánunk saját történelmi hőseinkkel, és több kulisszatitkot is megosztott arról, hogy hogyan született meg a Hunyadi regénysorozat.

Bán Jánosnál sokáig nem volt tervben, hogy a magyar történelem egy-egy jelentős korszakát papírra veti, sőt egészen a közelmúltig nehezére esett íróként gondolni magára, noha köteteinek száma mostanra meghaladja a harmincat. Első regényét még iskolásként, a jobb jegy reményében írta, és miután a helyi lap közölte az írást, tanára megadta a négyest, az, hogy esetleg megtanulja a tananyagot, fel sem merült. Rövidesen Bán János és az írás elválaszthatatlanok lettek, hiszen újságíró lett, de munkája mellett esténként és hétvégente, amikor mindenki más pihent, újságcikkek helyett a fantázia birodalmába, idővel pedig a magyar történelembe repítette tolla. A műfajváltást a türelmetlenség szülte, 1990 előtt a magyar hősökkel csak ifjúsági regényekben lehetett találkozni és sajnos a rendszerváltás sem hozta el a fordulatot, senki nem jelentkezett történelmi regénnyel.

Így Bán János, miután már letette névjegyét a fantázia birodalmában, elkezdte írni a Hunyadiak három generációjának történetét feldolgozó, tízkötetesre tervezett regényfolyamot.

A tervet azonban nem sikerült teljesíteni, miután a szerző most tart a 13. könyvnél és a történetmesélés még csak most ér majd el a nándorfehérvári diadalig. Hol van még akkor Mátyás király és Corvin János nem kevésbé izgalmas története?

A magyarok mostanáig elhallgatták dicső múltjukat, egy-két kivételtől eltekintve sem a filmek, sem a könyvek nem őrzik hősi örökségünket, miközben minden más nemzetnél természetes a hősök kultuszának építése. Nálunk mintha ellentétes lenne a folyamat. Jól példázza ezt, hogy az író, mikor itt Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán végezte a történelemszakot, két évszámot kellett megtanulniuk az ötvennél is több győztes hadjáratot folytató kalandozó magyarok történetéből, a merseburgi (933) és az augsburgi (955) vereség időpontját, miközben szégyen nem szégyen, de a pozsonyi csatáról (907) csak évekkel később Afganisztánban hallott egy amerikai tiszttől.

Elárulta azt is, hogy mikor alkot, a benne élő karakterek sokszor önállósodnak és gyakran bizony a cselekményszövésbe is beleszólnak, mert ahogyan fogalmazott, sokszor próbálta más irányba téríteni a történetet, de az elképzelt figura ezt egyszerűen nem hagyta. Mivel írni mindig csak munka mellett volt módja, ezért azt a luxust nem engedhette meg magának, hogy várjon az ihletre, amikor volt ideje, írt.

• Szóba került, hogy a Hunyadi filmet több kritika is érte amiatt, hogy a történelmi igazsága megkérdőjelezhető, de Bán János szerint a hasonló felvetésnek azért sincs értelme, mert egyrészt egy csomó kérdésben a történészek között sincs egyetértés, Hunyadi származásáról például 13 verzió kering, miközben, pontosan azt sem lehet tudni, hogy mikor és hol született, tekintve, hogy a születésnapokat akkoriban nem is igen tartották számon, ahogyan nyilvánvalóan egy négyszemközti beszélgetést is csak elképzelni tud az író. Minden történelmi regény eleve fikció, nem dokumentum, tényeket tehát értelmetlen számonkérni rajta.
• A kezdetektől bízott a sikerben, mivel úgy gondolta, nem létezik, hogy a Hunyadi ne érdekelné a magyarokat, máskülönben viszont Bán Jánosnak szükséglet is az írás, ha nem olvasná senki, írna akkor is. A tv-sorozat megszületése viszont már koránt sem volt annyira magától értetődő, mint a könyvsorozat létrejötte, közel másfél évtizeden keresztül kellett érte tenni, miközben sokszor tűnt úgy, az egészből nem lesz semmi. Aztán meg mégis lett. Mindenesetre arra a hatalmas hírverésre, ami a tv-sorozat kapcsán keletkezett, nem számított, arra meg főleg nem, hogy az internetes keresőmotorok tanúsága szerint, a mindennapi nyilvánosságban a magyar történelem lesz a téma.
• Leginkább a történelem volt a téma itt is, Cillei Ulrik gonoszságáról, Hunyadi László bátorságáról és Hunyadi Mátyás eszéről is elhangzott jó néhány anekdota. A 15. századi magyar történelem számos pillanata kívánkozik még papírra, Bán János ígéretet tett rá, ami tőle telik, megteszi. A közel kétórás beszélgetés végén a szerző dedikálta könyveit a közönségének, köztük volt az ismert énekes házaspár: Papp Rita és Bodnár Attila is, ezúttal azonban nem ők adtak autogramot. A Bán Mór azért jó írói álnévnek, mert rövid, dedikáláskor sok idő nyerhető, legalábbis ez volt az eredeti elképzelés, azzal az író azonban nem számolt, hogy ő aláírni csak a saját nevét tudja, a Jánost.