
Nemescsó vendégszeretete páratlan – A Nemes előnevű települések találkozóját tartották a falunapon
Nagy ünnepre virradt ma Nemescsó, amelyre lelkesen, hosszan készülődtek a falu lakói. 2008 után, idén ismét Nemescsó a házigazdája a Nemes előnevű települések találkozójának, mely 24. alkalommal került megrendezésre.
A Nemes előnevű települések találkozóját 2000-ben indította el Nemesvid, azóta minden évben más és más falu ad otthont a rendezvénynek, lehetőséget teremtve arra, hogy megismerjék egymást, erősítsék közösségeiket és együtt ünnepelhessenek. Idén Nemescsó községre került sor.
– Kis település vagyunk, mindössze 315 fő lakik itt, így számunkra nagy szó, hogy ma így együtt ünnepelhetünk ennyien. A mai nap a falunap is nálunk és a rendezvényt kiegészítettük egy kézműves vásárral, ahol a helyi és környékbeli termelők, kézművesek mutatják be termékeiket – mondta köszöntőjében Szerdahelyi-Bánó Irén polgármester, aki kiemelte: – A rendezvényt támogatás nélkül nem tudtuk volna megvalósítani, ebben segítségünkre volt térségünk országgyűlési képviselője, Ágh Péter. Hálásan köszönjük neki, hogy szívén viseli településünk fejlődését. A Falusi Civil Alapban kétmillió forint támogatást kaptunk, amelyet a Nemescsói Tézsula Hagyományőrző Egyesület adott be a találkozóra. Továbbá támogatta a rendezvényt az Agrárminisztrérium is, szintén kétmillió forinttal, és támogatónk volt a Vas Vármegyei Közgyűlés is.
Szerdahelyi-Bánó Irén polgármester köszönetet mondott a település lakóinak a segítségükért, önzetlen munkájukért és felajánlásaikért.
– Több mint 50 ember segítette rendezvény lebonyolítását, voltak, akik az előkészületekben, a sátorépítésben segítettek, voltak, akik süteményt vagy tombola-felajánlást küldtek, volt, aki a portája csinosításával járult hozzá ahhoz, hogy ma méltóképpen tudjuk vendégül látni kedves vendégeinket, bemutatni településünket.
Nemescsóban hagyománya van annak, hogy a falunapon köszöntik a település legidősebb lakóit, így idén Schrott Pálné Lina nénit, aki tavasszal töltötte be a 95. életévét, és Istenits Vilmost, aki tavaly decemberben töltötte be 80. életévét, ő a falu legidősebb férfi lakója.
Amikor a nemzeti imádságot énekeltük az jutott eszembe, hogy azok a Nemes előnevű települések, amelyek most itt vannak, az országhatáron kívülről is, mennyire sűrűsödtek bele az elmúlt évszázadok történelmébe – mondta köszöntőjében Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke. – Kölcsey Ferenc a Himnuszhoz ezt az ajánlást írta: „A magyar nép zivataros századaiból”. Akik most itt vannak a Nemes előnevű települések képviseletében, kivették a részüket a „magyar nép zivataros századaiból”. Nemesnek lenni a középkorban nem csak megtiszteltetést jelentett, hanem azt, hogy többet kell tenni az átlagembernél a településért, a közösségért, az országért, a hazáért. A kiváltságok és a nemesi előjogok mellett ott voltak azok a kötelezettségek, amelyek például a cselédfalvak lakóinak nem voltak előírva. Az itt most képviselt Nemes előnevű települések negyede megyehatáron belüli, szinte mindegyik az aprófalvak közé tartozik. A 216 vasi településből harminc olyan van, amelynek ezernél több a lélekszáma.
Majthényi László a beszédében arról is szólt, hogy ismeri Nemescsó civil közösségeit, a mentalitásukat, azt az alázatot, ahogy a közösségi rendezvényekhez viszonyulnak, azt a lelkiismeretességet, ahogy végigviszik. Tapasztalni fogják a mai nap vendégei, hogy Nemescsó vendégszeretete páratlan!
Ágh Péter, Észak-Vas vármegye országgyűlési képviselője este látogatott el a rendezvényre, amelyen megköszönte a szervezők munkáját, hiszen a találkozóval tovább öregbítették a település hírnevét.
A vendégtelepülések a mai találkozón:
- Nemesbőd,
- Nemeskér,
- Nemesdéd,
- Nemesvid,
- Nemeskeresztúr,
- Nemeskocs,
- Nemesgulács,
- Nemeshany,
- Nemesszalók,
- Nemeshetés,
- Nemesnép,
- Nemesmilitics (Szerbia),
- Nemeshódos (Szlovákia),
- Nemesócsa (Szlovákia).
A rendezvény vendégei megtekintették az evangélikus templomot, amelyet Kalincsák Balázsné Varga Katalin mutatott be. A nemescsói evangélikus hagyományok és a templom a Vas Vármegyei Értéktár részét képezi. A település artikuláris hely volt 1681-től, ami azt jelentette, hogy a protestánsoknak itt volt engedélyezve a vallásgyakorlás. Az itt élők erre nagyon büszkék.
Mayer Tiborné, a Tézsula Hagyományőrző Egyesület elnöke a magyar nemesség történelméről szólva kiemelte: – Az 1647-es nyilvántartás szerint 57 nemesi család lakott itt, az összlakosság 150 fő körül volt. 1720-ban további 25 család kapott nemesi címet, donációs levelet. A sok száz évvel ezelőtti névsorból egy család nevét ma élőként említhetjük, ők a Sztrókayak.
Nemescsó régmúltja
A falu régmúltjáról megtudtuk: a Csói család a honfoglaló magyarok nemzetségéhez tartozott, itt telepedtek le, írásos formában 1248-ban említik Cho alakban. Első ismert földesura Csói Márton volt. 1511-től szerepelt Nemes előtaggal azon csói családfő, akinek itt volt a földje, és nemesi címet kapott a közszolgálatáért.
A Nemes előnevű települések képviselőinek közös ebédje után, a vendégek is bemutatkoztak, és kulturális műsor volt, végül bál.
Forrás: vaol.hu
Ezeket is érdemes megnézni

Elkészült Bükfürdő új központja
2023.09.30.
Új falubusz Szergény szolgálatában
2023.03.30.