45 éve város Celldömölk

1979-ben kapott városi rangot Celldömölk. Ez alkalomból Ágh Péter országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet.

Tisztelt Főispán Úr, Polgármester Úr, tisztelettel köszöntöm valamennyi meghívott vendéget! Tisztelettel köszöntöm a 45 éves város polgárait!

1979-ben január 6-án, a várossá avatás napján – többek között – ezekkel a sorokkal köszöntötte Celldömölköt a megyei napilap: „Az ünnepi aktus, a várossá avatás is jócskán utal ma nemcsak az eredményekre, hanem a bokros teendőkre is. De történjék ma mindez ünnepi hangulatban Celldömölkön! Új város született, egy kedves, szép, egészséges „gyermek” a városok családjában, és az ilyen mindig örömünnep! Járni, nőni, tanulnia kell még. Dehát nem öröm az is, amikor a gyermek járni, nőni tud?! A jó öreg Sághegy immár egy várost vigyáz.”

Így szóltak tehát Pozsgai Zoltán gondolatai a Vas Népe címlapján. A 45 évvel ezelőtti ünnepségen Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes is szót ejtett arról beszédében, hogy az új cím kitartó munkára kell, hogy buzdítsa a város valamennyi dolgozóját.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mindezek után négy és fél évtizeddel ma itt vagyunk, hogy ünnepeljük a várost és annak lakóit. Ünnepeljük azokat, akik a városért tevékenykedtek, számba vegyük eredményeinket és ösztönzést kapjunk a település további építéséhez. Mindennek keretében az első gondolat a köszöneté.

Először is fejet hajthatunk azok előtt a várossá avatást megelőző években, évtizedekben, évszázadokban megteremtették a szilárd alapot, amire építeni lehetett. Különösen így van ez idén, amikor 120 éve van Kiscell, Nemesdömölk, Pordömölk egyesítésének.

Másodszor hálával tartozunk a város valamennyi polgárának, akik 1979 óta a megtöltötték tartalommal a városi címet. Mindennapi munkájuk, lokálpatriotizmusuk, lakhelyükért érzett felelősségük adott erőt, lelket Celldömölknek.

Harmadszor hálával tartozunk a szülőknek, hogy gyermeket vállaltak és a legkisebbeket szülőföldük szeretetére tanították.

Negyedszer tiszteletünket fejezhetjük mindazoknak, akik a városért tevékenykedtek, annak intézményeiben, szervezeteiben dolgoztak.

Ötödször nagyrabecsülésünkről biztosíthatjuk mindazokat az egyházi, civil és sport szervezeteket, akik a közösségek közti háló erősítésével a város összetartását is erősebbé tették.

Ezen öt fajta köszönetnyilvánítás révén azt láthatjuk, hogy mindenki a maga helyén, a maga módján tett Celldömölkért. Önök is, akik a város polgáraiként, vagy a település barátjaként ma itt ülnek ezen az ünnepségen, de mindenki más is, aki odakint ezeken az utcákon éli a mindennapjait. Mindannyian Celldömölk ügyének a szövetségesei vagyunk, mindannyiunkat összeköt Celldömölk. A mögöttünk hagyott 45 évben is azért tudott előre jutni a város, mert a nagy ügyekben, az itt lakók érdekében mindenki mindig azt kereste, hogy mi az, ami összeköt, nem azt, ami szétválaszt.

Tisztelt celldömölkiek!

A 45 év nem túl hosszú, de nem is túl rövid. Nekünk, akik kötődünk Celldömölkhöz, mindannyian a magunkénak érezhetjük, hiszen mindenki látott belőle valamennyit. Van, akinek megadatott végigkísérni, megtapasztalni a városi fejlődés útját az 1979-es kezdettől, de olyanok is vannak bőven, akik ebből eddig még kevesebbet éltek át. Az is változó, hogy ezt a 45 évet ki, milyen szerepében nézi. Polgármester úr például hosszan tudna mesélni a saját városvezetői tapasztalatairól, amelyek a 45 esztendőből több, mint két évtizedet tesznek ki.

Számomra az utolsó 10 év a legtöbb élménnyel telibb, hiszen pont tíz éve, hogy országgyűlési képviselőként szolgálhatom az itt élőket. Ha megengednek egy személyes megjegyzést, az is örömmel tölt el, hogy a járási székhelyek között itt szoktam kapni a legnagyobb arányú támogatást.  Mindennek alázattal és szorgalommal igyekeztem megfelelni. Ezalatt az évtized alatt a legfontosabb, hogy fantasztikus embereket ismerhettem meg. Magam is meggyőződhettem a celliek kedvességéről, munkaszeretetéről, szülöföldükhöz való ragaszkodásukról.

A második fontos dolog, hogy sok lépést tehettünk azért a célért, amit 2014-ben kitűztem és azóta se változott. Amit én szeretnék tenni az ugyanis nem más, minthogy jó és maradandó dolgokat alkothassunk a helyiek érdekében. Ennek révén az utolsó 10 évben már együtt, közös munkával érhettünk el kimagasló eredményeket, amellyel folytathattuk az 1979-ben megkezdett utat. Volt, amikor kezdeményezőként, volt, amikor lobbistaként számos jó és maradandó cél elérése érdekében adatott meg számomra, hogy segítsem, szolgálhassam Celldömölköt.

Ilyen volt például a kolostor, a vasútállomás, a járási székhely, iskolák, a piac, a főút felújítása. a sort azonban még hosszan folytathatnám. Mindezekhez sikerült lobbimunkával kormányzati döntést, támogatást szerezni. Ezek nélkül a város összképe is más lenne. De más lenne azon beruházások nélkül is, amelyek megvalósulása veszélybe került volna, annak ellenére, hogy volt eredményes pályázat, de mégis nagyarányú költségnövekményre, tehát újabb forrásokra volt szükség. Csak a tavalyi év fejlesztései között is találunk ilyeneket, hiszen például a város vasutashagyományai előtt tisztelgő Vasparipa beruházásra 316 milliós hazai többlettámogatás érkezett. Ha előre tekintünk, akkor azt láthatjuk, hogy a vármegyei önkormányzat által koordinált pályázati rendszer révén újabb fejlesztések valósulhatnak meg. Összeségében közel 3 milliárd Ft értékben 7 pályázat eredményei fogják gazdagítani a várost. Ezen Celldömölköt érintő döntések abban a környezetben történtek, amikor a legbizonytalanabb volt az, hogy megkapjuk e a nekünk jogosan járó fejlesztési forrásokat.

A magyar kormány a hazai költségvetés terhére vállalta azt, hogy ezek mellé áll. A város fejlődése tehát újabb lépésekkel folytatódhat, amint arra, – ahogy beszédem elején utaltam –  a 45 évvel ezelőtti avatási ünnepségen is ösztönzést kaptunk. Még van azonban cél, még van azonban feladat: maradjunk szövetségben mindannyian Celldömölkért. Azért a településért, amelyre otthonukként büszkék lehetnek!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Balogh József egykori legendás vasi költő-tanár a várossá avatásra írt egy verset, melynek utolsó sorait ajánlom végül figyelmükbe, amely így szólt Celldömölkhöz, idézem:

Mindenki szeret, sürögve épít
terebélyesülj mint a fa,
növekedj mint a kisfiam,
úgy szépülj mint a Nagy Haza!

Tisztelt ünneplők!

Isten éltesse Celldömölköt, Isten éltesse a celldömölkieket!